Úgy gondolom, hogy a biztosításról és a biztosítók hozzáállásáról alkotott véleményemet, történetemet körülbelül 10 évvel ezelőtt kell kezdenem ahhoz, hogy érthető legyen, miért merült fel bennem e gondolat. Egy évtizede is nagyon szerettem macskakiállításokra járni, mert ott - hasonlóan a kutyakiállításokhoz - olyan ritka fajtákkal találkozhat az ember, amelyeket a hétköznapi életben nem biztos, hogy lát. Egy ilyen kiállításon pillantottam meg először egy gyönyörű szfinx cicát. A kiállítók nagyon aranyos és barátságos emberek voltak és készségesen válaszoltak a látogatók által feltett kérdésekre. Az én egyik kérdésem arra vonatkozott, hogy ilyen sok szép és nemes cicának van-e biztosítása? A válaszon nagyon meglepődtem, mert nemleges volt, mint utóbb kiderült, azért mert egyik biztosítótársaság sem kínált ilyen szolgáltatást. Két évvel ezelőtt megkaptam férjemtől a hőn áhított cicát. Rögtön a telefonkönyvért nyúltam, és az abban fellelhető biztosítók telefonszámait végigtárcsáztam. Mivel az előbbi történet óta eltelt nyolc év, abban reménykedtem, hogy azóta a dolgok biztosan megváltoztak. De nem... Mindenhol elutasító választ kaptam, ráadásul azt mondták, hogy nem is tervezik az állatbiztosítás bevezetését. Hosszas várakozás után, kedves ismerősöm - aki biztosításokkal foglalkozik  - felhívott, hogy sajnos teljes körű biztosítást még mindig nem lehet kötni, de van egy módja, hogy valamilyen szinten mégis biztosítsuk a cicánkat. A lakásbiztosításon belül sikerült legalább lopásra és rablásra egy díjtételt kialakítani (és nem is magas összeggel) arra az esetre, ha betörnek és a macskának valami baja esne. Pár hónap múlva kaptam egy apró bíztatást, hogy Magyarország egyik nagyobb biztosítótársasága fontolóra vette az állatbiztosítás azon formáját, amely a kisebb állatokra vonatkozna, de sajnos azóta sincs konkrét hír erről. Tavaly, év végén feltűnt a piacon egy újabb biztosító társaság. Mivel én még mindig nem adtam fel, lecsaptam rájuk. Nekik volt is állatbiztosításuk, de a tenyészállatokon (háztáji-gazdaságiállatokon) kívül csak kutyákra vonatkozik. Az üzletkötő valószínűleg meglepődött rámenősségemen, mert rákérdeztem, hogy ugyan már a cica miben különbözik egy kutyától, amikor nagyon sok esetben az eszmei értéke is lehet ugyanolyan magas? Nem tudott mit mondani, ezért visszahívást ígért. De csak ígért... Nem adtam fel. Újabb telefonálásom eredményeként arra a megállapodásra jutottunk, hogy megkapom a kutyákra is vonatkozó ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek) egy kivonatát, ami érintené az így egyedileg kidolgozott szerződést. Majd a felmerült kérdések tisztázására pedig felkeres az üzletkötő, és megállapodhatunk. Az ÁSZF  áttanulmányozása után nagyon sok kérdés merült fel bennünk, amely nagyban befolyásolta, hogy az oly nagyon áhított és majdnem megtalált biztosítást mégsem kötöttük meg. Az általunk megkérdőjelezhető pontok közül felsorolok párat, hozzáfűzve az általunk felvetett kérdéseket: Biztosítható minden 1 évnél idősebb, szabályos törzskönyvvel és szabályosan vezetett oltási könyvvel és egyedi megjelöléssel rendelkező kutya, macska, előzetes állatorvosi vizsgálat után. Miért csak 1 évnél idősebb? A kockázat épp a fiatalabbaknál magasabb. Biztosítási összeg: Az állatok reális piaci értéke. Mi alapján? Az adásvételi szerződés arról szól, amit beleírunk. A nem vásárolt, de a gazdiknak ugyanolyan eszmei értéket képviselő cicák ezek alapján nem biztosíthatók?  Kockázati kizárások: Nem fedezi a biztosító a kárt, ha az elhullás állatorvosi felelősségre vezethető vissza (például oltásbaleset, sebészeti műhiba) vagy, ha az elhullás a gyógykezelésre használt anyag bizonyítható hibájából következik be. Kinek a feladata kideríteni, hogy milyen okból történt a tragédia? És ha kiderül, hogy az állatorvos, illetve az oltóanyag hibája, akkor kinek a feladata az orvost, vagy az oltóanyag előállítót felelősségre vonni? A szerződés megkötésekor már fennálló, de eltitkolt betegségből kifolyólag történt elhullás esetén szintén nem térit. Ki az, aki be tudja bizonyítani, hogy például a FeLV, FIP-vírustól fertőzött cica, - ha előzőleg nem készült állapotfelmérés,- fertőzött volt-e már a szerződéskötéskor? Vagy, ha pozitív is a teszt, bizonyítható-e, hogy nem az éppen fertőzést megakadályozó oltóanyag által kiváltott antitesteket mutatták ki? Tenyésztésre szánt cicák esetében a szülés során felmerült komplikációkkal kapcsolatos kártérítés csak az anyára vonatkozik, mivel 1 évesnél fiatalabb állatrara biztosítás nem köthető. Az alomnak ugyanolyan költségei lehetnek, mint a felnőtt macskának, csak sokszorosan, mivel ilyen esetben általában nem 1-2 pici születik. Az állat értéke az évek múlásával arányosan csökken. Egy rendszeresen kiállított és jó bírálatokat szerzett cicának az eszmei értéke nemhogy csökken, hanem nő. Mi alapján számolják a - csúnya szóval élve - amortizációt? Biztosítási díj: Ha egy 200.000 Ft értékben biztosított cicáról van szó, ezen összeg éves szinten, durván 35.000 Ft, aminél valószínűleg az ügyfél járna rosszabbul a fenti pontokban foglalt kitételek miatt. A tortúra legelején felvetettem a kérdést, hogy ha nem biztosak abban, hogy ez egy jó, és hosszútávon jövedelmező szolgáltatás lenne, akkor miért nem állítanak össze egy, az ügyfél igényeinek felmérésére szolgáló adatlapot? Majd mennek el egy-két kiállításra, ahol ezen kérdésekre adott válaszokból már kiderülne, mennyire eladható termékről lenne szó. Egyben kiderülne az is, hogy a gazdáknak milyen elképzelései vannak egy állatbiztosítással kapcsolatosan. Egyetlen kiállításon sem találkoztam olyan emberrel, aki ezzel foglalkozott volna. Pedig nagyon érdeklődtem. Véleményem szerint ez a negatív hozzáállás abból adódik, hogy az ilyen kisösszegű biztosítások nagyon alacsony profitot hozhatnak, az adminisztrációs költségek pedig ugyanolyan magasak, mint egy éves szinten többszázezres, esetleges milliós biztosítás esetében. A rizikó ráadásul sok esetben igen magas, mert vannak olyan betegségek, amelyek akármennyire is vigyázunk kedvencünkre, biztosítási eseményt vonhatnak maguk után. Sajnos a biztosítóknál is a "gyorsan magas profitot" elve érvényesül (mint a legtöbb üzletben), holott lehet, hogy a hossztávú, de egy kicsit alacsonyabb profit megszerzése sokkal biztosabb hátteret nyújtana. Úgy gondolom, hogy még nagyon sokat kell tanulnunk és fejlődnünk, hogy elérjünk egy olyan szintre, ahol nem csak ezek a célok fontosak. Remélhetőleg mielőbb eljutnak a biztosítók is erre az álláspontra és megfontolják azt, hogy az emberek és tárgyak biztosításán kívül a környezetünkben élő és családtagként szeretett kedvencek is megérdemelnek egy kis figyelmet.